Csütörtök délután tartottuk legújabb időszaki kiállításunk megnyitóját.
A kizárólag magángyűjteményben fellelhető Koszta József festményeket két teremben tekinthetik meg az érdeklődők december 8-áig.
Mély fájdalommal búcsúzunk Szuhaj Györgytől, aki életének 62. évében távozott közülünk. Szarvas szülötte, aki művész, tanár és földműves is volt egy személyben – hivatásai nemcsak munkát, hanem életformát jelentettek számára.
Búcsúzunk Dr. Juhász Iréntől, aki életének 82. évében távozott közülünk. Régész, kutató, múzeumigazgató – hivatásában és munkásságában egyaránt elhivatott, fáradhatatlan és szenvedélyes személyiség volt.
Károly Róbert (1307–1342) uralkodása alatt kezdték meg (1325-ben) az első magyar aranyforintok verését. Ez az esemény mérföldkőnek számít a magyar pénztörténetben, és jelentős hatással volt az ország gazdasági fejlődésére.
A magyar pénzverés kezdete I. (Szent) István király (997-1038) uralkodásához köthető. Ő vezette be az első ezüst denárokat, melyek éremképük alapján leginkább a Nyugat-európai mintákat követték.
Az európai nagy népvándorlások elindítói a hunok voltak, akik a 370-es években keltek át a Volgán, majd a Fekete-tengertől északra az alánokat, később a gótokat igázták le.
A Krisztus utáni 1 és 4. század között az iráni nyelvcsaládhoz tartozó szarmata (Jazig) törzsek népesítették be az egész Alföldet.
Már korábban hírt adtunk a múzeum egyik önkéntese által felkutatott décsei éremkincs leletről, amely ezidáig 816 darab ezüst középkori veretet foglal magába. A Hunyadi Mátyás (1457-1490), II. Ulászló (1490-1516), II. Lajos (1516-1526) és I. Ferdinánd (1526-1564) pénzeit tartalmazó kincs az idén július 5-én megnyitásra kerülő "Szarvas éremkincsei"...
Ma egy olyan különleges kulturális összehasonlítással készültünk, melyben a húsvét keresztény szimbóluma, a nyúl, találkozik az antik római kor nyulakat ábrázoló fibuláival, melyek különös történetet mesélnek nekünk a Kárpát-medence régészeti rejtélyeiről.
