A Tessedik Sámuel Múzeum blogján bepillantást nyerhet intézményünk mindennapi életébe, kutatási munkáiba és kiállításaink hátterébe.
Írásaink a régészet, néprajz és művészet világából hoznak érdekességeket, miközben bemutatják Szarvas és a Körös-vidék történetének kevésbé ismert részleteit.
Fedezze fel velünk a múlt történeteit – közérthetően, mégis szakmai alapokon!
Sajtótájékoztatót tartottunk a Gödöllői Királyi Kastéllyal közösen megvalósuló, július 6-án nyíló, új időszaki kiállításunkkal kapcsolatban, amely Erzsébet királyné magyar kötődéseit helyezi középpontba. A különleges tárlat személyes történeteken, eredeti tárgyakon és innovatív videós tartalmakon keresztül idézi meg Sisi alakját. Az eseményen...
Erzsébet osztrák császárné, magyar királyné második, valódi otthona a gödöllői kastély volt. A kastély a magyar állam koronázási ajándékaként került a királyi pár használatába 1867-ben. Udvartartásának magyar tagjai és Gödöllő lakossága mindig rajongó szeretettel vette őt körül. De mit szeretett a királyné a magyarokban és Magyarországon? Miért...
Tegnap este bebizonyosodott, hogy a teológia és a humor remekül megfér egy színpadon! Zahorecz Pál evangélikus lelkész "Teológiai stand up" című előadására akkora volt az érdeklődés, hogy a 180 jegy már jóval az esemény előtt elfogyott...
Luca napi múzeumpeadógiai foglakozásokra és karácsonyi készülődésre vártuk a múzeumba az óvodásokat és az iskolásokat december elejétől.
Csütörtök délután tartottuk legújabb időszaki kiállításunk megnyitóját.
A kizárólag magángyűjteményben fellelhető Koszta József festményeket két teremben tekinthetik meg az érdeklődők december 8-áig.
Mély fájdalommal búcsúzunk Szuhaj Györgytől, aki életének 62. évében távozott közülünk. Szarvas szülötte, aki művész, tanár és földműves is volt egy személyben – hivatásai nemcsak munkát, hanem életformát jelentettek számára.
Búcsúzunk Dr. Juhász Iréntől, aki életének 82. évében távozott közülünk. Régész, kutató, múzeumigazgató – hivatásában és munkásságában egyaránt elhivatott, fáradhatatlan és szenvedélyes személyiség volt.
Károly Róbert (1307–1342) uralkodása alatt kezdték meg (1325-ben) az első magyar aranyforintok verését. Ez az esemény mérföldkőnek számít a magyar pénztörténetben, és jelentős hatással volt az ország gazdasági fejlődésére.
A magyar pénzverés kezdete I. (Szent) István király (997-1038) uralkodásához köthető. Ő vezette be az első ezüst denárokat, melyek éremképük alapján leginkább a Nyugat-európai mintákat követték.
Tudtad, hogy az európai népvándorlások hullámait a hunok mozgása indította el? A 4. század utolsó harmadában, a 370-es években keltek át a Volgán, majd a Fekete-tenger északi térségében előbb az alánokat, később a gótokat hajtották uralmuk alá. Előrenyomulásuk nyomán addig nem tapasztalt néptömegek indultak meg nyugat felé, és Európa képe rövid idő...
A Krisztus utáni 1 és 4. század között az iráni nyelvcsaládhoz tartozó szarmata (Jazig) törzsek népesítették be az egész Alföldet.
A Tessedik Sámuel Múzeum egyik legizgalmasabb régészeti felfedezése a décsei éremkincs, amely jelenleg több mint 800 darab középkori ezüstpénzt tartalmaz.
Ma egy olyan különleges kulturális összehasonlítással készültünk, melyben a húsvét keresztény szimbóluma, a nyúl, találkozik az antik római kor nyulakat ábrázoló fibuláival, melyek különös történetet mesélnek nekünk a Kárpát-medence régészeti rejtélyeiről.
